Ukrajna: Az orosz taposóaknák használata veszélyezteti a civileket

Az orosz erők taposóaknákat használnak Ukrajnában, amelyek polgári áldozatokat és szenvedést okoznak, valamint megzavarják az élelmiszertermelést – áll a Human Rights Watch közzétett jelentésében (2022.06.15.).

Oroszország az egyetlen olyan fél a konfliktusban, amelyről ismert, hogy tiltott gyalogsági aknákat használt, míg Oroszország és Ukrajna egyaránt használt járműellenes aknákat is.

A „Landmine Use in Ukraine” című 19 oldalas jelentés hétféle gyalogsági aknát részletez, amelyeket az ukrajnai orosz erők a 2022. február 24-i teljes invázió óta használtak. Ukrajna a jelek szerint betartja a gyalogsági aknák betiltásáról szóló nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, amelyet 2005 decemberében ratifikált.

„Példátlan, hogy Oroszország arcátlanul használja a gyalogsági aknákat egy olyan országban, amely kifejezetten betiltotta ezeket a fegyvereket, és ez erős globális elítélést érdemel” – mondta Steve Goose, a Human Rights Watch fegyverzeti igazgatója, a taposóaknák betiltására irányuló nemzetközi kampány elnöke, 1997-es Nobel-békedíjas. "Soha nem szabad gyalogsági aknákat használni, mivel elkerülhetetlen és hosszú távú veszélyt jelentenek a polgári életre és megélhetésre."

A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy egy személy jelenléte, közelsége vagy érintkezése hatására felrobbanjanak. Megsértik a nemzetközi humanitárius jogot, mivel az eszközök nem tudnak különbséget tenni civilek és harcosok között. Oroszország nem csatlakozott ahhoz a 164 országhoz, amelyek ratifikálták az 1997-es aknatilalomról szóló szerződést, amely átfogóan betiltja a gyalogsági aknákat, és előírja az állomány megsemmisítését, az elaknásított területek felszámolását és az áldozatok megsegítését.

Az oroszországi állami tulajdonú gyártók által gyártott különféle taposóaknákat először Ukrajnában alkalmazták harcban – közölte a Human Rights Watch. Az egyik 2021-ben készült: a rakétával telepített POM-3 gyalogsági akna, amely aktiválva 1-1,5 méter magasra kilő, majd a levegőben felrobban, és körülbelül 16 méteres távolságban halálos szilánkokat szór szét. Az aknát érzékeny szeizmikus gyújtózsinórral látták el, amely képessé teszi a felrobbanásra, amikor megközelítik, valamint egy önmegsemmisítő funkcióval is ellátták, amely időzíti az aknát, hogy egy bizonyos idő elteltével felrobbanjon.

A jelenlegi fegyveres konfliktus során úgy tűnik, az orosz és az ukrán erők is használtak járműellenes aknákat, amelyek célja járművek, köztük tankok és páncélozott harcjárművek megrongálása vagy megsemmisítése. Az aknatilalomról szóló egyezmény nem tiltja a járműelhárító aknákat vagy a parancsnoki vezérlésű (távirányítású) aknákat, míg más nemzetközi megállapodások gyenge korlátozásokat írnak elő ezek használatára vonatkozóan.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a taposóaknák használata hatással van a mezőgazdasági termelésre Ukrajnában. A mezőgazdasági járművek szántóföldeken, vidéki utakon és egyéb utakon való használata magas kockázatú tevékenységgé vált Ukrajnában. Az egyik incidensben egy mezőgazdasági alkalmazott megsebesült Harkiv város közelében szántóföldek szántása közben május közepén, amikor traktora felrobbantott egy TM-62 típusú járműellenes aknát, amelyet az orosz erők helyeztek el. A helyi lakosok azt mondták a Human Rights Watch-nak, hogy amikor az orosz erők kivonultak a területről, nem mentesítették az aknákat, nem jelölték meg a területet, nem adtak semmilyen figyelmeztetést az elkerülés érdekében, és nem osztottak meg térképeket az elaknásított helyekről.

Bizonyítékok vannak arra, hogy az orosz erők Ukrajnában áldozatok által aktiválható csapdákat is állítottak. Az aknatilalomról szóló szerződés minden körülmények között átfogóan tiltja az áldozatok által aktiválható minden típusú robbanószerkezetet, tekintet nélkül azok műszaki jellemzőire, várható élettartamára, szállítási módjára vagy gyártási típusára (rögtönzött vagy gyártott eszköz).

2014-2015-ben az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai erők taposóaknákat használtak Donyeck és Luhanszk régiókban, a következő években pedig szórványosan. Nincs hiteles információ arról, hogy az ukrán kormányerők gyalogsági aknákat használtak volna a korábbi vagy a jelenlegi konfliktusban.

A Human Rights Watch több mint 30 országban, köztük Líbiában dokumentálta szovjet és orosz gyártmányú gyalogsági aknák használatát. Az új kutatások azt mutatják, hogy a Wagner-csoport, egy orosz katonai biztonsági magánvállalkozó, aki nyilvánvalóan kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, gyalogsági aknákat szállított Líbiába, ahol 2019-2020-ban Tripoliban használták is őket, polgári áldozatokat okozva.

Oroszországnak be kell fejeznie az eredendően válogatás nélküli gyalogsági aknák Ukrajnában történő használatát, és Ukrajnának biztosítania kell, hogy erői továbbra is tiszteletben tartsák az aknatilalomról szóló szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

„A legtöbb ország által elutasított taposóaknák fejlesztése és gyártása erkölcsileg elítélendő befektetés” – mondta Goose. „A véletlenszerű időközönként önmegsemmisítő aknák csak növelik a polgári károk kockázatát, különösen a biztonságos megsemmisítésükkel megbízott tűzszerészek esetében.”

„A taposóaknák használata Ukrajnában” bemutatásra kerül azoknak az országoknak, amelyek részt vesznek az aknatilalomról szóló egyezmény genfi ​​ülésén 2022. június 20-22-én.

Forrás: https://www.hrw.org/news/2022/06/15/ukraine-russian-landmine-use-endangers-civilians

---