A kampányolók riadót fújnak, amikor az európai nemzetek a taposóaknák tilalmának feloldására törekszenek
2025.04.28.
NEMZETKÖZI HÍR

Finnország, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia egyre növekvő orosz fenyegetésekre hivatkozik, hogy ismét igazolja a világ egyik legválogatósabb fegyverének használatát.
A jogvédő csoportok aggodalmának adtak hangot, és figyelmeztettek a világ egyik legárulóbb fegyverének ismételt felkarolására, miután öt európai ország jelezte, hogy ki kíván lépni a gyalogsági aknákat tiltó nemzetközi egyezményből.
Terveik év eleji bejelentésekor Finnország, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia mind az Oroszország felől érkező fokozódó katonai fenyegetésre mutatott rá. Április közepén a lett parlament volt az első, aki hivatalosan támogatta az ötletet, miután a törvényhozók megszavazták az 1997-es aknatilalomról szóló szerződés kilépését, amely megtiltja az emberek elleni használatra tervezett taposóaknák használatát, gyártását és felhalmozását.
A kampányolók megdöbbentő visszalépésnek minősítették a döntéseket – az első visszalépéseket a több mint 165 aláíró közül.
„Olyan érzés, mint egy ütés az arcon” – mondta Zoran Ješić, aki egy taposóakna következtében elveszítette jobb lábát Boszniában, és jelenleg az UDAS nevű bosnyák szervezetet vezeti, amely a taposóaknák túlélőit támogatja. "A gyalogsági aknák szörnyű dolgokat művelnek ártatlan emberekkel. A fegyverek egy kis csoportjába tartoznak, beleértve a vegyi és biológiai fegyvereket is, amelyek annyira utálatosak, hogy soha többé nem szabad használni."
Ješić a boszniai hadsereg 21 éves katonája volt, amikor egy erdőben aknára lépett, és egy életen át tartó traumával és fogyatékkal küszködött. „Ahogy később hallottam, a miénk volt” – mondta Ješić. "A lényeg az, hogy amikor egy aknát a földbe teszel, soha nem tudhatod, mi fog történni. A katonáidra, a civilekre vagy az ellenségeidre vár? Általában az embereidnek fog fájni."
Nézetét statisztikák is alátámasztják. Évente a taposóaknák által elpusztult vagy megsebesültek 70-85%-a civil. Az áldozatok közel fele gyerek, ami e fegyverek válogatás nélküli természetére utal.
A kampányolók régóta azt feltételezték, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy az országok megfordítsák álláspontjukat a taposóaknákkal szemben – mondta Alma Taslidžan, a Humanity & Inclusion szervezettől, amely a fogyatékkal élő és kiszolgáltatott emberek megsegítésén dolgozik szerte a világon. „Valóban azt hittük, hogy ez a fajta mozgás soha nem fordulhat elő taposóaknákkal, mert ki akar taposóaknákat?”
Ehelyett az ő szervezete és még sokan mások arra kényszerültek, hogy ismét figyelmeztessenek e fegyverek elsöprő veszélyeire.
„Ez valóban fordulópont számunkra” – mondta Taslidžan. "Nem csak a taposóaknákról van szó, hanem a háborús helyzetekre írt normákról – attól tartunk, hogy ez a nemzetközi humanitárius jog gyengítésének hullámát fogja kelteni, amelynek elsőrendű kötelezettsége a civilek védelme."
Az első nyilvános utalás a visszavonásokra márciusban érkezett, amikor Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország védelmi miniszterei közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben kifejtették érdeklődésüket a szerződésből való kilépés iránt.
„Jelentősen megnőtt az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos NATO-tagállamok katonai fenyegetései” – áll a közleményben. "Ezzel a döntéssel egyértelmű üzenetet küldünk: országaink felkészültek, és minden szükséges intézkedést meg tudnak tenni biztonsági szükségleteink védelmében."
Oroszország, amely nem írta alá az 1997-es szerződést, Ukrajna teljes körű inváziója óta széles körben használt taposóaknákat, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az ország a világ legerősebben elaknásított országa legyen.
Nem sokkal ezután Finnország, amelynek Oroszországgal közös határa több mint 800 mérföldön húzódik, csatlakozott a szerződésből való kilépéssel fenyegetőző országok listájához. Petteri Orpo, az ország miniszterelnöke újságíróknak nyilatkozva ezzel „lehetőséget adna az országnak, hogy sokoldalúbban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira”.
Taslidžan hangsúlyozta, hogy kevés vita folyik az öt NATO-országot fenyegető fenyegetésről. "A biztonsági helyzet valós, ez probléma" - mondta. "De ha a legválogatástalanabb fegyvert választja ki, hogy megvédje országát, ez helytelen. A biztonságot nem lehet olyan fegyverre építeni, amely válogatás nélkül gyilkol, amely a konfliktus befejezése után sokáig a földben marad, és kifejezetten megnyomorítja a civileket."
Ezen országok egy része valószínűleg a polgári károk mérséklésére képes „okos taposóaknákról” elterjedt félretájékoztatásnak köszönhető, hogy felkarolja ezeket a régóta betiltott fegyvereket. "Ez csak bizarr információ. Nincs olyan okos taposóakna, amely képes lenne magára gondolni, és azt mondani: Ó, civilek, most nem robbanunk fel."
Míg egyes taposóaknák önmegsemmisítő mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy meghatározott idő elteltével robbanjanak, a kampányolók rámutattak, hogy továbbra sem képesek különbséget tenni civilek és katonák között, és a meghibásodási arány akár 10%-ot is elérhet, ami azt jelenti, hogy jelentős számú aknát nem sikerül parancsra megsemmisíteni.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságánál a lehetséges visszafordulásokat „rendkívül riasztónak” tartották – mondta Maya Brehm, a szervezet fegyverkezéssel és ellenségeskedésekkel foglalkozó egységének jogi tanácsadója.
„A mi szemszögünkből – és ezt a katonai hatóságok is osztják – bármilyen korlátozott katonai értékkel bírnak is a gyalogsági aknák a mai konfliktusokban, azt messze felülmúlják a szörnyű és hosszan tartó humanitárius következmények” – mondta Brehm.
A fordulatok egy kritikus pillanatban jönnek. A szíriai, mianmari és ukrajnai konfliktusok a taposóaknák áldozatainak számának növekedéséhez vezettek, míg a Donald Trump amerikai elnök kormánya által fenyegetett finanszírozási megszorítások miatt az aknamentesítési projektek világszerte bizonytalanságba kerültek.
Brehm aggódott amiatt, hogy a kivonulások szélesebb precedenst teremthetnek, mivel azt sugallja, hogy az államok békés időkben szabályokat fogadhatnak el, majd konfliktusok idején feladhatják ezeket. "Ezek a szerződések az emberek védelmét szolgálják, ezek humanitárius szerződések. A legsötétebb időkben való betartandók, amikor a civilek túlélése a védelmüktől függ."
Az aggodalmat Norvégia külügyminisztere, Espen Barth Eide is visszhangozta, amikor kifejtette, hogy az Oroszországgal is határos ország miért a szerződésben maradás mellett döntött.
"Ezt a különleges döntést [Finnország] sajnáljuk" - mondta a Reutersnek ebben a hónapban. "Ha elkezdjük gyengíteni elkötelezettségünket, az megkönnyíti a világszerte harcoló csoportok számára, hogy újra bevethessék ezeket a fegyvereket, mert csökkenti a megbélyegzést."
Bosznia-Hercegovinában, ahol az 1990-es évek eleji konfliktusok becslések szerint 3 millió fel nem robbant taposóaknát hagytak maguk mögött – ami körülbelül 152 aknát jelent négyzetmérföldenként –, a taposóaknák továbbra is sokak számára jelentenek veszélyt – mondta Ješić, a taposóaknák áldozatainak támogatást nyújtó boszniai szervezet.
„Még a közelében sem vagyunk aknáktól mentes földeknek” – tette hozzá. "Ez nem csak valami, amit a földbe tehetsz, majd kiveheted, amikor a háború véget ér."
Ennek eredményeként három évtizeddel azután, hogy a frakciók letették a fegyvereiket, az elhúzódó taposóaknák állandósították az erőszakot, több száz embert megöltve és megsebesítve országszerte.
Ješić úgy jellemezte, mint egy figyelmeztető mesét minden olyan ország számára, amely azon gondolkodik, hogy szétszórja ezeket a fegyvereket a földjén. "Valószínűleg több tíz évtizedre lesz szükség ahhoz, hogy megtisztítsák a földet az aknáktól" - mondta. – És addig is, ki tudja, hány civilt öl meg és sért meg ez a szörnyű fegyver.
Forrás: https://www.theguardian.com/science/2025/apr/27/campaigners-sound-alarm-as-european-nations-move-to-exit-landmine-ban
AJÁNLAT: TŰZSZERÉSZETI FELTÁRÁS A SZAKÉRTŐTŐL
Tűzszerészeti szolgáltatások, lőszermentesítés a szakértőtől
A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. munkatársai tűzszerész képesítéssel rendelkező szakemberek; projektvezetőnk igazságügyi tűzszerész képesítéssel rendelkezik; fő profilunk: a legkorszerűbb tűzszerész technikai eszközök alkalmazásával tűzszerészeti feladatok elvégzése: tűzszerészeti szakvélemény készítés, tűzszerészeti szakfelügyelet ellátása, és tűzszerész tevékenységet segítő műszeres talajkutatás, lőszermentesítés, aknamentesítés, bombakeresés végrehajtása.
Társaságunk a tűzszerészeti feladatok kivitelezése vonatkozásában vezető szerepet tölt be.