Tengeri aknamentesítés - Hormuzi-szoros

Még mindig nem világos, hogy aknákat, amelyek aktiválás esetén minden típusú hajót elsüllyeszthetnek, telepítettek-e a Hormuzi-szorosban a Közel-Keleten zajló konfliktus részeként.

A tengeren lefektetett aknák eltávolítása "rendkívül kihívást jelentő és nagyon veszélyes" küldetés, az árapály-áramlatok csak egy a számtalan más kockázati tényező közül, amit figyelembe kell venni, mielőtt megpróbálnánk biztonságossá tenni egy vízszakaszt, mondja egy vezető ENSZ aknaszakértő.

A legtöbb hajó nem tudott áthaladni a stratégiailag fontos szoroson, miközben Irán folytatja háborúját az Egyesült Államokkal, Izraellel és a régió más országaival, miközben folyamatosan bombázzák az iráni célpontokat.

A globális közösség továbbra is kulcsfontosságú célja a szoros újranyitása az olaj és műtrágya áramlásának megkönnyítése érdekében.

Paul Heslop az ENSZ Aknavédelmi Szolgálatának (UNMAS) szakértője, amely szárazföldi aknák eltávolítására fókuszál. Az ENSZ NEWS-tól Nathalie Minardnak beszélt az évente április 4-én, megünnepelt Nemzetközi Aknatudatosság és Segítségnyújtás Napja előtt.

ENSZ NEWS: Van információja arról, hogy haditengerészeti aknákat telepítettek a Hormuzi-szorosban?

Paul Heslop: Azt tudjuk, hogy az iráni haditengerészetnek hatalmas tengeri aknakészlete volt a konfliktus előtt.

Nincs megerősített jelentésünk arról, hogy pontosan hány, vagy milyen típust használtak, de a tengeri aknák viszonylag könnyen telepíthetők...

ENSZ NEWS: Milyen típusú tengeri aknák telepíthetők?

Paul Heslop: Ha aknára gondolunk, általában vagy a fenéken lefektetik, vagy a felszín alatt helyezik el. És ha lefektették, a helyén marad, kivéve, ha földrengés, földcsuszamlás vagy nagy vízmennyiség mozgatja.

A tengeri aknák nagy kihívása, hogy három rétegben lehet elhelyezni: a felszínen lebegve, vízben lebegve vagy a tengerfenék aljára helyezhető.

Nyilvánvalóan, ha lebegnek, sebezhetőek az árapályáramlatokkal szemben, és helyet változtatva is tudnak mozogni. Ezeket  le lehet kötni és helyhez rögzíteni.

Készíthetők műanyagból vagy fémből. Aktiválási mechanizmusaik közé tartozik a hajótesthez való érintkezés, mágneses hatás, vagy távolról felrobbanthatók, vagy időzíthetők a robbanásra.

ENSZ NEWS: Hogyan lehet őket észlelni?

Paul Heslop: Ha fémből készültek, egy mágnesmérő (amely a mágneses mezők változásait méri) megtalálná őket. Emellett számos fejlett szonár (hanghullám) és radar (rádióhullám) érzékelő eszköz is létezik víz alatti eszközök helymeghatározására.

Egy másik kihívást jelentő tényező a vízben a hőmérsékleti rétegek, amelyek visszaverőként működhetnek, és megnehezíthetik a kilátást.

Tehát ha az akna olyan mélységben van, amely fölött más hőmérsékleti réteg van, és szonárt telepítettek, akkor a szonár leépülhet vagy eltérhet a mérése a hőmérsékleti rétegek miatt.

Ezért rendkívül nehéz és veszélyes a tengeri aknák felkutatása és eltávolítása azon hajók számára, amelyek ezt végzik.

ENSZ NEWS: Mely országoknak vannak aknamentesítő hajói, és technikailag ezek képesek beavatkozni ebben a speciális haditengerészeti aknákkal ellátot területen?

Paul Heslop: A legtöbb haditengerészetnek lesz némi képessége az aknák elleni harcra.

Ez a konfliktus egy olyan időszakban zajlik, amikor a régimódi aknamentesítő hajókról a legénységgel rendelkező új technológiákra váltak, amelyek drónokat vagy víz alatti robotikát használnak az aknák felkutatására.

ENSZ NEWS : Ha a tengeri aknák bizonyított fenyegetést jelentenének a hajózásra, mi lenne a megoldás, hogy a forgalom újrainduljon, miután a béke helyreáll?

Ez olyan, mint egy békefenntartó küldetésben: lehet, hogy van egy felkelő csoport, amely éjszaka aknát tesz az útra, hogy megcélozza a konvojt.

Így minden reggel járőrözgetsz egy aknavédett járművel, hogy ellenőrizd, nem lett-e akna kitéve az előző éjszaka.

Ha békemegállapodás születik a Hormuzi-szorosban, és aknákat telepítettek, akkor a közeljövőben valószínűleg szükség lesz arra, hogy a tengeri aknák dinamikussága miatt konvojt alakítsanak és aknákat takarítsanak ki a konvoj előtt.

Egy konvoj valószínűleg egy néhány kilométer széles csatornában működne, amelyet már aknáktól mentesítettek. Nem lenne az a helyzet, hogy a Hormuzi-szoros minden négyzetméterét naponta kitisztítsák.

És nyilvánvalóan, az áramlatoktól, az árapályváltozásoktól függően egyes területek nagyobb eséllyel szennyeződnek újra, mint mások.

Forrás: https://news.un.org/en/story/2026/03/1167216

---