Banglades-Mianmar határ: Növekszik a taposóaknákkal kapcsolatos sérülések száma

A bangladesi-mianmari határ mentén a taposóaknákkal kapcsolatos sérülések száma az elmúlt néhány évben nőtt a bangladesi határőrség adatai szerint

Az idei év első hat hónapjában legalább 18 ember – 17 bangladesi és egy rohingya – megsebesült taposóaknák robbantásában a határ mianmari oldalán. Tavaly két rohingya meghalt és hatan megsebesültek, míg 2023-ban öten megsebesültek.

A Human Rights Watch tavaly novemberben arról számolt be, hogy a mianmari hadsereg a nemzetközi tilalmak ellenére továbbra is tiltott gyalogsági aknákat telepít mind a 14 államban és régióban.

A 2021. februári katonai puccs óta mind a junta, mind a nem állami fegyveres csoportok, például az AA, állítólag növelték ezeknek az aknáknak a használatát.

A Landmine Monitor 2024 Mianmart a világ leghalálosabb országának minősítette a taposóaknák áldozatai tekintetében, 2023-ban 1,003 civil halálesetet és sebesülést regisztráltak – ez közel háromszorosa a 2022-es számnak. A komor tendencia folytatódik, az idei év első hat hónapjában 692 civil áldozatról, köztük sok gyermekről számoltak be. A szakértők úgy vélik, hogy a tényleges áldozat lényegesen magasabb.

Mivel a junta teret veszített Rakhajnban, az AA-t azzal vádolják, hogy aknákat telepített, különösen házak közelében és a határokon átnyúló mozgásra használt útvonalak mentén. A bangladesi határőrség (BGB) forrásai szerint az aknákat csak 300-400 méterre helyezték el Mianmar területén, a bandarbani Naikhongchhari határ közelében.

TRAGÉDIÁK A HATÁRON

Az elrejtett taposóaknák által megsérült bangladesiek vagy fát és bambuszt kerestek az erdőkben, vagy illegálisan próbáltak átkelni Mianmarba kereskedelem céljából. Ráadásul Naikhongchhari a Rakhajnból menekülő rohingyák fő menekülési útvonalává vált.

Július 13-án Mohammad Hosain Ukhiya Patabari falujából elvesztette az egyik lábát, miután bambuszgyűjtés közben aknára lépett. Jelenleg a Chattogram Medical College Hospitalban kezelik.

A BGB több tisztviselője szerint az AA nemcsak azért telepít aknákat, hogy megakadályozza a rohingyák visszatérését Mianmarba, hanem az informális kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére is. Sok rohingya azt mondta, hogy AA-t kellett fizetniük, amikor átlépték a határt.

SKM Kafil Uddin Kayes alezredes, a 11. BGB zászlóalj parancsnoka rámutatott, hogy a múltban a mianmari határőrök taposóaknákat helyeztek el. "Most ez az Arakán hadsereg. Azok, akik illegálisan lépnek be Mianmar területére, megsérülnek az aknarobbanásokban."

Elmondta, hogy ezeket az incidenseket rendszeresen jelentik a felsőbb hatóságoknak. Az összes érintett szervezet közötti koordináció azonban továbbra is nehéz, mivel az AA nem állami szereplő.

A fegyveres rendőrzászlóalj (APBN) egyik tisztviselője egy fogva tartott csempészt idézve azt mondta: "Az arakáni hadsereg sok útvonalat ellenőriz, és taposóaknákat helyeznek el, hogy elrettentsék az ezeken kívüli mozgást."

SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK

A gyalogsági aknák használata ellentétes az ottawai szerződéssel, amelynek célja az ilyen fegyverek világszerte történő betiltása - mondta Ishfaq Ilahi Choudhury biztonsági elemző. Mianmar nem írta alá ezt a szerződést.

"A 271 kilométeres határ most nagyrészt az Arakán hadsereg ellenőrzése alatt áll, de Bangladesnek fel kell vetnie ezt a kérdést a mianmari kormánnyal és a nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával" - mondta. "A helyiek tudatossága létfontosságú, hogy ne lépjék át a határt" – jegyezte meg.

Naikhongchhari Upazila Nirbahi tisztje, Mazharul Islam Chowdhury elmondta, hogy az adminisztráció a helyi képviselőkkel együttműködve felhívja a helyiek figyelmét. "Egyeztetünk a BGB-vel az ilyen incidensek elkerülése érdekében, de a határinfrastruktúra és a logisztika megerősítése nagy változást fog hozni" – tette hozzá.

Július 14-én az ukhiyai rohingya táborokban tett látogatása során Md Jahangir Alam Chowdhury belügyi tanácsadó elmondta, hogy a kormány intézkedéseket tesz a taposóaknák kockázatának csökkentésére és a határ menti biztonság növelésére.

Azt azonban nem tisztázta, hogy a kormány hogyan tenné ezt.

Forrás: https://www.thedailystar.net/news/bangladesh/news/bangladesh-myanmar-border-landmine-related-injuries-the-rise-3965016

---