Az eltemetett robbanóanyagok ma is formálják az iraki milliók mindennapi életét

Irak továbbra is a világ egyik legszennyezettebb területe az országok között, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint. Több mint 2100 négyzetkilométernyi megerősített veszélyes terület rejt még mindig aknákat, klaszterlőszereket és improvizált robbanószerkezeteket.

Basrában csak a tartományban több mint 1 200 négyzetkilométer még feltáratlan, beleértve az egyes részeket is a Shatt al-Arab folyó övezetében, amelynek szennyezése egészen a 1990-es évekre nyúlik vissza.

Nemzeti és nemzetközi aknavédelmi ügynökségek becslése szerint akár 25 millió robbanóanyag maradványa is lehet eltemetve Irakban — a múltbeli háborúk, az amerikai invázió, a szektariánus konfliktusok és az ISI harc örökségeként.

A Kurdisztán régióban aknák kerültek a földbe a Szaddám idején az ISIS-korszak robbanóanyagaival és rengeteg a hátrahagyott lőszer Törökország és Irán határon átnyúló légicsapásai után hegyvidéki területeken, például Sidekan, Qandil és Amedi területein. Az iraki Kurdisztáni Aknamentesítési Ügynökség (IKMAA) szerint ezek a zónák "több rétegű szennyeződést" hordoznak, a hétköznapi legeltetési területek hosszú távon veszélyessé váltak.

2004 óta Irak Egészségügyi Minisztériuma a következő bejegyzést hozta nyilvánosságra: legalább 14835 civil áldozatot okoztak a robbanóanyag maradványok, beleértve több mint 5 000 haláleset. A humanitárius csoportok úgy vélik, hogy a veszteségek ennél jelentősen magasabbak — közelebb állnak a 20000-hez — mert sok esetet a távoli vagy vidéki közösségekben soha nem dokumentálták hivatalosan.

2023 és 2024 között a hatóságok 78 embert regisztráltak, akik meghaltak vagy megsebesültek a háború robbanó maradványai által. A halálesetek 2025-ig folytatódtak, amikor Basra Abu Khaseib kerületében három diák vesztette életét, miközben lőszermaradványokra bukkantak.

Tizenhat ember sérült meg 2024 első negyedévében csak a kiskorúak közül, az összes kiskorú áldozat 41 százalék volt a tavalyi sérültek közül.

A veszély az aknamentesítő csapatokra is kiterjed, akik folyamatosan életveszélyes körülmények között dolgoznak, miközben próbálják eltávolítani  a halálos maradványokat.

Évek óta Irak együttműködik nemzetközi partnerekkel — beleértve az ENSZ Aknavédelmi Szolgálatát (UNMAS), a Aknaügyi Tanácsadó Csoportot (MAG) és a Norvég Népi Segély (Norwegian People’s Aid) — a szennyezett földek visszaszerzésére. Ezek A csapatok több mint 3 200 négyzetkilométert tisztítottak meg, és több mint 2,3 négyzetkilométert eltávolítottak millió robbanószerkezetet 2003 óta.

De a lendület lassul. Az UNMAS Irak 38-at jelent 2020 óta a finanszírozás csökkenése miatt a takarítási tevékenység százalékos csökkenése, bürokratikus bonyodalmak, valamint egy kulcsfontosságú együttműködési megállapodás lejárása 2023. Tizenegy nagy projektet felfüggesztettek, köztük egy helyreállítási erőfeszítést Moszul óvárosa. Több mint 420 helyi aknamentesítőt veszítettek el munkavégzés közben. 850 000 négyzetméter magas kockázatú földet jelöltek ki 2025-re megtisztításra.

Nemzeti szervezetek — a Nemzeti Aknamentesítő Hatóság és az IKMAA — még mindig aktívak, de szűkösen, az IKMAA mindössze 18 csapata működik öt tartományban, jóval kevesebb, mint amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy lépést tartsanak az újonnan felfedezett szennyeződésekkel.

Helyi kezdeményezések próbálják pótolni a hiányzó részeket. A következőkben Maysan tartomány, a Wadi for Peace szervezet a falusiakat képezi arra, hogy a gyanús tárgyakat azonosításák és jelentsék. A Mobil Alert rendszeren keresztül 2023-ban több mint 1400 jelentés történt, ami 600 iraki által megerősített engedélyhez vezetett aknamentesítő csapatokat. Kirkukban aknasérülések túlélői a "Határok nélküli Tigrisek" nevű futballcsapat mérkőzéseit és iskolájukat használták fel látogatásokra, hogy figyelmeztessék a családokat a rejtett veszélyekre.

Humanitárius szervezetek és iraki tisztviselők szerint az ország fennáll a veszélye, hogy nem teljesíti az ottawai szerződés szerinti kötelezettségeit, hacsak a nemzetközi támogatások újraindulnak és a nemzeti beruházások nőnek. Egy újonnan alakult a kormánybizottság jelenleg átnézi Irak aknamentesítő stratégiáját, hogy hogyan lehet helyreállítani az ENSZ-sel való koordinációt, és újraindítani a felfüggesztett műveleteket.

Az irakiak számára azonban a veszély nem elvont, mivel becslések szerint még 8,5 millió ember él szennyezett területek közelében. A súlyosan megrongált városok, mint Moszul megtisztítása óriási költséget okoz. Ez körülbelül hatszor több, mint a nyílt terepen végzett műveletek — körülbelül 180 millió amerikai dollár évente, amiből 50 millió dollárt jelent csak Moszul számára.

Irak városaiban, farmjain és hegyi völgyeiben emlékeztető táblák jelölik, hogy a veszélyek továbbra is a láb alatt vannak. Több mint két évtizednyi tisztítási munka után az ország harca a rejtett robbanóanyagok ellen messze nem ért véget.

Forrás: https://www.shafaq.com/en/society/Buried-explosives-still-shape-daily-life-for-millions-of-Iraqis

---