Az ENSZ-jelentés figyelmeztet a gyalogos aknák tartós használatára

Az ENSZ-Emberi Jogok Felelős jelentése, amelyet 2026.06.16-án közzétettek, figyelmeztet a gyalogos aknák tartós használatára és azok civilekre gyakorolt súlyos hatásaira, felszólítva az államokat, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, korlátozzák azok használatát, és védjék a túlélők és közösségek jogait a folyamatos támogatással.

A jelentés szerint 2025-ben legalább 58 államot és területet szennyeztek gyalogos aknákkal. A legfrissebb becslések szerint az államok továbbra is gyalogos aknák millióit tartják készleteikben.

"Mélyen aggasztó, hogy közel 30 évvel az Ottawai Egyezmény elfogadása óta ezek a robbanófegyverek továbbra is embereket ölnek és megsebesítenek" – gyakran évtizedekkel azután, hogy elhelyezték őket" – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hozzátéve, hogy amikor a kenyérkereső férfiak megsérülnek, gyakran a nők számára a gyermekgondozás terhét még jobban megnehezítik.

"Elengedhetetlen, hogy minden állam újra elkötelezze magát a fegyverek gyártásának, használatának és átadásának megszüntetése mellett, és megduplázzák erőfeszítéseit a már telepített aknák eltávolításában."

A jelentésben idézett legfrissebb adatok szerint 2024-ben legalább 1 945 ember halt meg és 4 325 ember sérült meg földaknák és robbanóanyag-maradványok miatt. A legmagasabb áldozati arányú államok voltak Mianmar, Szíria, Afganisztán, Ukrajna, Nigéria, Mali, Jemen és Burkina Faso.

A jelentés szerint ha az illető áldozat állapota ismert, akkor a civilek teszik ki az összes regisztrált gyalogos akna áldozat mintegy 90 százalékát, hozzátéve, hogy a gyermekek több mint 40 százalékot teszik ki az 1999 óta regisztrált civil áldozatok között.

A Személyzetellenes Aknatilalom Egyezmény (más néven Ottawai Egyezmény) 162 államot érint, mint résztvevőt. Ugyanakkor számos állam, köztük a Biztonsági Tanács állandó tagjai és mások, amelyek fegyveres erői jelentős mennyiségű gyalogos aknát használtak vagy tartanak fenn, még nem tagjai. Öt állam – Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia és Lengyelország – nemrégiben kilépett a szerződésből. Ukrajna, amely részt vevő állam, jelezte, hogy felfüggeszti az egyezmény végrehajtását.

A gyalogos aknák embereket ölnek meg és megcsonkítanak, a sérültek amputációkat, szemsérüléseket, néha halláskárosodást szenvednek, és gyakran életüket átfogó nehézségekkel szembesülnek – jegyzi meg a jelentés. Az akna szennyezéeks miatt a területek tilos zónákká válnak, ami akadályozza a számos jog élvezetét. A közlekedési útvonalak mentén lévő aknák megakadályozhatják az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítség elérését a rászoruló lakossághoz való eljutást. Ők vezethetik és meghosszabbíthatják a kitelepítést, megakadályozva a föld biztonságos használatát mezőgazdaságra vagy megélhetésre, hozzájárulva az élelmiszerbizonytalansághoz és gazdasági nehézségekhez.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy az iskolák körül és környékén elhelyezett aknák veszélyeztették a gyermekeket és akadályozták az oktatásukat. A háborús robbanóanyagok, köztük gyalogos aknák szennyezése évtizedek óta megfigyelhető, hogy hátráltatja a gazdasági fejlődést, és késleltetheti a konfliktus utáni újjáépítést.

"Azoknak az államoknak, amelyek még nem ratifikálták a szerződést, azonnal meg kell ezt tenniük, és azoknak, akik visszaléptek, gyorsan vissza kell csatlakozniuk. Az államok, amelyek részt vesznek benne, jóhiszeműen kell betartaniuk annak rendelkezéseit" – mondta Türk.

Üdvözölte Libanon nemrégiben hozott döntését, hogy csatlakozzon a Aknatilalom Egyezményhez, még akkor is, ha komoly biztonsági fenyegetésekkel szembesül.

A főbiztos arra is felszólította az államokat, hogy kártérítést nyújtsanak a gyalogos aknák alkalmazásából eredő jogsértésekért, a nemzetközi jog szerint.

"Az államok központi prioritása annak kell lennie, hogy biztosítsák a túlélők és más érintett egyének, közösségek jogait az egészségügyhöz, rehabilitációhoz, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz és társadalombiztosításhoz való hozzáféréshez, miközben teljes társadalmi befogadásukat és részvételüket is elősegítik. Az érintett közösségek teljes részvétele a döntéshozatalban kulcsfontosságú," mondta.

A jelentés arra szólítja az államokat, hogy támogassák a nemzetközi együttműködési erőfeszítéseket, beleértve a tartós és kiszámítható finanszírozást is. A 2025-ig tartó hét évben az ENSZ Önkéntes Bizalmi Alapjának hozzájárulásai az Egyesült Nemzetek Bányakezelési Segítségéért élesen csökkentek 125 millió USD-ről 46 millió USD-re, áll a jelentésben.

A jelentés számos forrásból származó információkon alapul, beleértve az államok, valamint a kormányközi, humanitárius és civil szervezetek hozzájárulásait. 2026. június 26-án kerül bemutatásra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

Forrás: https://www.ohchr.org/en/press-releases/2026/06/un-report-warns-about-persistent-use-anti-personnel-mines-urges-adherence

---